Erdei Zsolt: „Félre kell tenni a személyes sérelmeket és együttműködni a szebb jövőért!”

Erdei Zsolt a MÖSZ elnöke.
Fotó: Erdei Zsolt – BOX TV

Kovács István után a MÖSZ elnökét, Erdei Zsoltot is megkérdeztük, ő hogyan látja az amatőr és a hivatásos tagozat közötti viszonyt. Mit gondol a hazai és a nemzetközi amatőr ökölvívás problémáiról.

Nemrég beszélgettünk Kovács Istvánnal, aki szerint sajnos semmilyen együttműködés nincs a MÖSZ amatőr és hivatásos tagozata között. Ön, hogy látja ezt?

E. Zs.: Ezen dolgozunk most, hogy legyen együttműködés, olyan együttműködés, ami mindkét fél számára megfelelő. Már egy ideje elkezdődtek a tárgyalások, csak egy kicsit elsiklottunk felette, de ennek lesz folytatása, ezen dolgozunk. A profi tagozat legutóbbi közgyűlésén sikerült egy olyan megegyezésre jutni, hogy azok a jogok illetve követelések, amiket ők állítanak felénk, az amatőr tagozat felé azt felülvizsgálja az Elnökség és a Közgyűlés. Nyilvánvalóan a Sporttörvény betartásával.

Akkor ezek szerint végre kaphat nagyobb szerepet a Hivatásos Tagozat a MÖSZ-ön belül, akár döntéshozói szerepet is?

E. Zs.: Részemről semmi akadálya, de a döntő szerepet nem én játszom, nem egyedül döntök. Igazság szerint ezekre az állításokra (Kovács István állításai) tudnék egy-két fricskát mondani, de nem szeretném a köztünk lévő szakadékot tovább mélyíteni.

Eddig miért nem hallgatták meg, miért nem foglalkoztak a Hivatásos Tagozat kéréseivel?

E. Zs.: Meg lettek hallgatva, de őszintén szólva az az igazság, hogy a profi tagozat a szakmáját egy kicsit túlértékeli szerintem. Nyilvánvalóan itt vannak személyes sérelmek, amit előtérbe helyeznek. Az lenne a jó, ha a személyeskedést félre tudnánk tenni és akkor valóban egy olyan irányt vehetne az amatőr és a profi tagozat együttműködése, ami mindenkinek hasznos. Az lenne a jó, ha az ökölvívás felvirágozna hazánkban és nem a futottak még kategóriában lennénk. Pillanatnyilag sajnos ez a helyzet, hogy a futottak még kategóriában vagyunk amatőr és profi szinten is. Jelenleg ők el tudnak könyvelni maguknak egy-két versenyzőt, akikre most építik a megszólalásaikat, de ha valaki ismeri a szakmát az tudja, hogy ki milyen értéket képvisel.

Pillanatnyilag nem áll rózsásan az ökölvívás szénája és nagyon jót tenne neki, ha az amatőr és a profi tagozat vállvetve, egymást segítve tudna ezen dolgozni. Én mindenképp pozitívan ítélem meg az ő kéréseiket, de még egyszer mondom nemcsak rajtam múlik. Én azon leszek, hogy azok a jogok, amik őket megilletik azt meg is kapják. A kéréseik elő lesznek terjesztve a MÖSZ Közgyűlése és az Elnöksége felé és megfogjuk vitatni. Ami meg ugye nem vitatéma, hanem jogszabályi előírás azt abszolút mértékben be kell tartani és be fogjuk tartani, mint ahogyan eddig is tettük.

Mi a helyzet jelenleg az amatőr tagozatnál? A botrány kirobbanása óta keveset hallani arról, hogy történtek-e változtatások? Milyen lépéseket tettek, hogy megoldják a pénzügyi, szakmai problémákat?

E. Zs.: Most elsősorban anyagi probléma van, mert igazából szakmai problémát én csak abban látok, hogy a nemzetközi versenyeken nem szerepelünk túl jól. Most volt egy U22-es EB, ahol mindössze két ötödik helyet szereztünk meg, ettől sajnos nem fogunk elájulni. A szakmát rendbe kell szedni, de ez csak akkor tud rendbe jönni, ha békesség lesz és egyetértés a sportágban. Mert most pillanatnyilag arra fecséreljük az energiáinkat, hogy a vádaskodásokat, a méltatlan bánásmódot, a támadásokat próbáljuk kezelni. Így a szakmára elég kevés energia jut. Pont ezen kéne változtatni. Én azt gondolom, ha sikerül az amatőrök és a profik között egy megfelelő kapcsolatot, együttműködést kialakítani az komoly előrelépés lehet. Bízom abban, hogy bárki bármit hisz, bármit mond, az ökölvívás jövőjét szem előtt tartva az lenne megoldás, ha joggyakorlás lenne, be lenne tartatva minden egyes szabályzat. A profik számára is természetesen, hiszen azért nem mondhatjuk azt, hogy ők mindenben hibátlanok.

Ha sikerül ezt a konfliktushelyzetet megoldani, ami az amatőrök és a profik között kialakult az nagyban lendítene a mostani helyzetünkön. Ugyanakkor azt továbbra sem fogja megoldani, hogy szakmailag a világban nagyon el vagyunk maradva amatőr és profi szinten is.

Kovács István azt mondja, hogy igyekeznek őt távol tartani az amatőr ökölvívástól, Ön szerint nem lenne szükség az ő szakértelmére, tapasztalatára a MÖSZ amatőr tagozatánál?

E. Zs.: Én azt hiszem, hogy lenne és erre én meg is kértem őt. Mi beszélgettünk erről, volt egy négyszemközti beszélgetésünk, ahol én mondtam neki, hogy fogjunk össze. Ahelyett, hogy egymás torkának esnénk, sokkal hasznosabb lenne, ha összefognánk és vállvetve harcolnánk egy szebb jövőért. Én felajánlottam neki többféle pozíciót, de őt egy dolog érdekelte igazából, az elnöki pozíció. Amit nem tudtam neki felkínálni.

Tehát akkor konkrétan az ön helyét szerette volna elfoglalni?

E. Zs.: Abszolút, abszolút.

Kovács István nyilatkozatából úgy vettem észre, hogy neki leginkább Csötönyi Sándor személyével van problémája, hogy továbbra is ott van a MÖSZ-nél, mint tiszteletbeli elnök. Ön mit gondol erről?

E. Zs.: Ez is az ő személyes problémája, itt megint előjön a személyeskedés. Lehet a Csötönyire mondani sok mindent, jót és rosszat. Az biztos, hogy sok évig valahogy csak elvezette a magyar ökölvívást. Voltak jó periódusai, voltak rosszabb periódusai aztán megérett a váltás és jöttem én. De itt olyan mély személyes ellentétek voltak és vannak, hogy ezeket nem lehet egyszerűen a szőnyeg alá söpörni. Ettől függetlenül azt mondom, hogy a jelenlegi helyzetben nem szabad érzelmeket belevinni, csak a szakmaiságot kell ápolni és csak azzal kell foglalkozni, még akkor is, ha van egy-két ember, aki nem szimpatikus a másiknak.

Nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is vannak problémák az amatőr ökölvívásban. Nemrég az AIBA elnöke, Gafur Rakhimov félreállt az elnöki székből, hogy enyhítse az AIBA és a NOB közötti feszültséget. Ön szerint ez elég lesz ahhoz, hogy az AIBA visszakapja az olimpiával kapcsolatos feladatokat?

E. Zs.: Nyilván Gafur azért állt félre, hogy a NOB ne gátolja az AIBA szervezői részvételét az olimpián. Hogy ez elég-e ahhoz, hogy az AIBA visszakapja a jogokat, azt nem lehet előre megmondani. Azért nem az ő személye volt az egyetlen probléma, az AIBA-nál is vannak elszámolási problémák, gazdasági nehézségek. Én azt remélem, hogy nem lesz akadálya, hogy az ökölvívás az olimpián szerepeljen.

Mennyiben érinti ez a bizonytalanság a magyar amatőr ökölvívást?

E. Zs.: Pont ez a bizonytalanság a probléma, mert például még azt sem tudni, hogy a hölgyek hány súlycsoportban indulhatnak majd az olimpián. Szó volt róla, hogy növelnék a női súlycsoportok számát, de ugyanakkor csökkentenék a férfiakét. Ha ez megvalósul, akkor át kell írni a súlyhatárokat, de még nincs erről határozat. Ez viszont teljesen megváltoztatná a versenyeket. A súlycsoportok kérdése, a kvalifikációs rendszer még mind nyitott kérdések és az olimpia már itt van a nyakunkon. Ugye már csak egy kicsivel több, mint egy év van hátra és hát remélhetőleg lesz hazai versenyző is, aki kötelek közé léphet. Jelenleg nagyon nehéz a helyzet.