Riportunkban a Marsi Box Team vezetőjét, Marsi Lászlót kérdeztük. Lászlót sokan ismerik már, mint Bacskai Balázs és Egedi Renátó profi ökölvívók edzőjét. László vezetésével a két ökölvívó sorra nyeri meg mérkőzéseit, ezzel is bizonyítva László edzői tehetségét. A mostani riportunkban azonban nem a fiúk, hanem László a főszereplő, akit most egy kicsit jobban megismerhetünk. László mesél arról, hogy lett ökölvívóból edző, mit gondol a legfontosabbnak edzőként, mit jelent számára az ökölvívás, illetve arról is, hogy mivel foglalkozik az edzőtermen kívül.
Korábban az MTK amatőr ökölvívója voltál, számos hazai és nemzetközi megmérettetésen vettél részt. Miért az ökölvívást választottad?
M. L.: Klasszikus módon vett igazi fiú gyerek voltam, aki elnyűhetetlen energiával rendelkezett. Világéletemben sportoltam, imádtam verekedni gyerekkoromban. Ez persze nem az agressziót jelentette, csupán egymás közötti játékot, incselkedést. Birkóztunk, játszottunk ahogy a fiúknak kell. Illetve az a közeg, amiben felnőttem errefelé orientált, aztán így alakult.
Hogy lettél edző? Mit tartasz edzőként a legfontosabb feladatodnak?
M. L.: Volt egy helyzet, ami után jogi segítséget kaptam egy olyan barátomtól, aki vegyes harcművészetekben volt jártas és a kéz technikája hagyott kívánnivalót maga után. Én úgy tudtam a segítségét meghálálni, hogy elkezdtünk foglalkozni azzal a bizonyos hiányossággal. Ezt követően többszörös Európa- és világbajnok lett és rájöttünk, hogy van értelme ennek az egésznek és akkor jöttek a további felkérések. Ezután alakult minden magától és most már itt tartunk, ahol vagyunk.
Két vonalra kell szétszedni mi a feladatom, egyrészt van a versenyeztetés, ugye ott a határ a csillagos ég Renátóval és Benjivel. Ezzel foglalkozom hétfőtől-péntekig, reggeltől-estig. Illetve a rekreációs vonal, amit szintén viszek tovább és abban is próbálok a legjobban helytállni.
Szerinted mi a legfontosabb egy jó edző-tanítvány kapcsolathoz?
M. L.: Nagyon összetett kérdést tettetek fel, a válasz is lehetne nagyon összetett. Maradjunk abban, hogy nem szeretnék szakmázni, nagyon fontos az edző és a tanítványa közötti lelki kapcsolat és szerintem az egyik legfontosabb tartópillére annak, ahogy mi dolgozunk. Tehát a legfontosabbnak ezt tartom.
Te mit szeretsz az ökölvívásban? Mit jelent számodra?
M. L.: Szerintem ez a legférfiasabb játék, amit játszanak ezen a bolygón. A legjobb az egészben az mindig a győzelem, a diadal. A legjobb, amikor az elvégzett munka kifizetődik és felkerül az i-re a pont.
Jelenleg a BSK Crossfight termében tartasz edzéseket, ahol két profi ökölvívót, Bacskai Balázst és Egedi Renátót is te edzed, rajtuk kívül tartasz másoknak is edzéseket?
M. L.: Gyakorlatilag látástól vakulásig a teremben töltöm az életemet. Igen vannak más küzdősportból élvonalbeli bunyósok, akiknek tartok még edzést kiegészítésként, hogy a kéztechnika fejlesztésre kerüljön. Rajtuk kívül a rekreációs sportolókkal foglalkozom, szóval a válasz igen.
Mennyire nehéz a két fiú edzését összeegyeztetni? Sűrű volt az elmúlt időszak, a júniusi lesz a negyedik Félix Gála az idén, amin szerepelnek a fiúk.
M. L.: Sokszor megkaptam ezt kérdést. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy két rendkívül tehetséges, terhelhető sportoló van rám bízva. Van egy sablon a felkészítésben amivel dolgozunk. Időközben, hogyha változtatni kell valamiben változtatunk és persze egyén specifikusan is le vannak osztva a feladatok. A problémát az szokta okozni, hogyha nem egyidejű a gálára való felkészülés, mert ilyenkor ugye nem ugyanazt a szakaszt végzik. Ha együtt készülnek, akkor viszont húzzák egymást és egymás segítségére vannak, ez esetben könnyebb a közös munka.
Mik a jövőbeli tervek Benjivel és Renátóval?
M. L.: Jó kérdés, amire nem tudsz olyan választ adni, hogy mindenkinek tetsszen, de nem is érdekel, hogy kinek mi tetszik. A határ a csillagos ég és itt igen komoly övekre gondolok.
Mondj egy pár szót a mai profi magyar ökölvívásról.
M. L.: Van egy vonal, ami a megélhetési ökölvívás, ahol tehetségek váltják aprópénzre a tudásukat a “vágóhídon”. Emellett pedig létezik Magyarországon Rácz Félix, ez meg a másik vonal, ahol a tehetségek kibontakoznak.
Mivel foglalkozol, amikor nem az edzőteremben vagy? Hobby, szórakozás?
M. L.: Biztos sokaknak feltűnt egy márka mostanában a ringben és környékén, és szerencsére egyre többen kedvelik. Ez a Hungarian Legends, ami egy barátommal közös vállalkozásunk és ebben próbálom a civil életemet egy kicsit egyenesbe hozni. Illetve ennek a vállalkozásnak a sikeréért szoktam dolgozni, amikor nem az edzőteremben vagyok. Jelenleg több profi ökölvívó is viseli ezt a brandet a mérkőzésein, sorra kapjuk a felkéréseket és bízom benne, hogy még nagyon sokan viselik majd. Emellett van egy 12 éves kisfiam, akit nagyon-nagyon szeretek és még vele töltöm az időmet.
Komment